Tűzköves-hegyi barlang - Szentgál

Tűzköves-hegyi barlang bemutatása

A barlang Szentgál község vasútállomásától Ny-ÉNy-ra, kb. 630 méterre, a Tűzköves-hegy alsó-liászkori mészkövében alakult ki.

A mészkőfejtő ÉNy-i, már felhagyott részében az ún. Felsőbánya udvarában a sziklafal alatt találjuk meg két bejáratát. A bejáratok a felülről lehulló törmeléktől lassan feltöltődnek. A D-i bejárat kisebb törmelékdombról lejtő, kb. I,5 x I,5 méteres kapu. Az É-i bejárat 2 m széles, alacsony, rajta már csalt kúszva lehet a folyosószakaszba jutni. A kb. egyszintben nyíló bejáratok tengerszint feletti magassága 398 m.

A barlangot - a régi kőfejtő egyik üregét megbontva - Jaskó Sándor fedezte fel 1934-ben. 1937-ben Bertalan Károly és Szokolszky István bontotta ki a D-i bejáratot a nagyteremből. Markó László pedig 1957-59. évi kutatásai alkalmával újabb szakaszt tárt fel (Dr. Kessler H. adatai). A Ferencvárosi Torna Club Barlangkutató Csoportja 1965. áprilisában mérte fel részletesen a barlangot. A felmérés eredménye szerint, a nagytermet átlósan mérve, a barlang járatainak hossza 86 m. A nagyterem területe 208 m2, a többi járaté 158 m2, így az egész barlang alapterülete 366 m2. Az üregek térfogata összesen kb. 890 m3, ebből a más járatokhoz viszonyítva igen tágas nagyterem 700 m3.

A barlangban 14 védett és fokozottan védett denevérfaj telel, ezért egyike a Bakony négy legnépesebb denevér szállásának. Emellett fontos nyári és átmeneti szállása, valamint párzóhelye a denevéreknek. Hajdan népes szülőkolónia élt itt.