Szentgáli Tiszafás - Szentgál

Szentgáli Tiszafás bemutatása

Szentgál község határában országos ritkaságot rejt az erdő. A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafa (Taxus baccata) a bükk fafajjal együtt az északi kitettségű erdőkben tenyészik. A Miklós Pál-hegy és a Balogszeg hazánk őshonos előfordulási helyei a tiszafának, amely valójában az elegyes és a bükkös erdők bokorszintjében található. Legjelentősebb állományai azonban a terület sajátos erdőtársulásában, a bakonyi tiszafás bükkösben találhatóak. A tiszafa tű-lomb avarelegye miatt itt a talaj pH-értéke mérsékelten savas. A kialakult talajviszonyok a bükk számára nem optimálisak, ezért konkurensként megjelenik a tiszafa. Elterjedése, növekedése ebben a társulásban éri el az optimumot és a bükkállomány alatt a második szinten záródik. A TT-ben a tiszafa állománya több ezer egyedre tehető.

A területen található társulások a tiszafán kívül számos védett növénynek nyújtanak élőhelyet.
Ezek közül néhányat említenénk: kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), bíboros kosbor (Orchis purpurea), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), pirítógyökér (Tamus communis), farkasboroszlán (Daphne mezereum), babérboroszlán (Daphne laureola), bozontos csukóka (Scutellaria columnae).

Állatvilágából említést érdemelnek a madarak, melyek középhegységi erdeinkre jellemző fajainak számos egyedével találkozhatunk a területen, pl.: fekete harkály (Dryocopus martius), zöld küllő (Picus viridis), csuszka (Sitta europaea), erdei pinty (Fringilla coelebs).
Ezenkívül, számos lepke illetve rovarfajjal találkozhat az erdőt járó látogató.

A TT 1951-ben került természetvédelmi oltalom alá, megőrizendő a fenti értékeket.

A TT megközelítése és megtekintése egyaránt gyalogosan lehetséges. Jó állapotú és kellemes vonalvezetésű bejáró ösvény tárja fel a védett természetvédelmi területet.